Az MGT Alapszabálya

A MAGYAR GASZTROENTEROLÓGIAI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

(2022. június 11.)

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §

1] A társaság

a. neve magyarul: MAGYAR GASZTROENTEROLÓGIAI TÁRSASÁG(MGT)
b. Angol elnevezés: HUNGARIAN SOCIETY OF GASTROENTEROLOGY(HSGE)
c. székhelye: 1092 BUDAPEST, Kinizsi u. 22. III. em. 7. ajtó
d. levelezési cím: 1092 BUDAPEST, Kinizsi u. 22. III. em. 7. ajtó
e. működési területe: MAGYARORSZÁG
f. pecsétje: köriratban a Társaság neve, székhelye, alapításának éve (1957) magyarul és angolul

2. §

1] A Társaság egyesületi formában működik, a Társaság jogi személy.
2] A Társaság szervezeti keretén belül – a vezetőség jóváhagyásával – szekciók működnek. A szekciók működésének alapszabályait a szekciók tagsága alkotja meg;
azokat a Társaság vezetősége hagyja jóvá.

II. A TÁRSASÁG CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE
3. §

1] A Társaság célja: a gasztroenterológiai szakma fejlesztése, a szakma érdekeinek védelme, a tagok tudományos és szakmai ismeretének bővítése és orvosetikai
nevelése és a folyamatos utánpótlásképzés.

A Társaság feladata, hogy a tudományág hazai és külföldi eredményeit összegyűjtse, tagságával ismertesse, illetve elősegítse azok gyakorlati felhasználását. A Társaság a tudományág szubdisciplináinak eredményesebb kutatása és művelése érdekében szekciókat hoz létre és felügyeli azok működését.

4. §

A Társaság céljai elérésének érdekében vezető szervei útján
a. tagjai és vendégei számára rendszeresen előadásokat, referáló és vitaüléseket, ankétokat, szimpóziumokat, vándorgyűléseket, nagygyűléseket, nemzetközi
konferenciákat és kongresszusokat rendez;
b. szakfolyóiratot adhat ki, javaslataival és bírálataival segíti az orvostudományi könyvkiadást;
c. figyelemmel kíséri a szakterületet érintő graduális és posztgraduális oktatási kérdéseket, javaslatokkal és bírálatokkal segíti azok megoldását;
d. szakterületét érintő kérdésekben megkeresésre véleményt nyilvánít, illetőleg javaslataival segíti az állami szervek (döntéshozók, finanszírozók), a szakmai kollégium és tagozatai valamint a Magyar Orvosi Kamara munkáját, azokkal rendszeres kapcsolatot tart fenn;
e. feladatai megoldása érdekében pályázatokat hirdethet, jutalmakat tűzhet ki, emlékérmeket és díjakat alapíthat;
f. a Társaság a céljai eléréséhez szükséges gazdasági feltételek biztosítása érdekében gazdasági vállalkozási tevékenységet folytathat, tudományos kiállításokat, szakmai szimpóziumokat rendezhet, a rendezvényein részvételi díjat szabhat meg;
g. szükség szerint bevonja társadalmi munkájába mindazokat a szakembereket, akik felkészültségüknél fogva a társaság célkitűzéseit elő tudják mozdítani;
h. képviselteti magát bel- és külföldi tudományos üléseken, konferenciákon, szimpóziumokon, kongresszusokon;
i. mint önálló jogi személy, tagként beléphet mindazon szervezetekbe, melyek a gasztroenterológia tárgykörében működnek, illetve amelyek alapszabályában megfogalmazott céljai összhangban állnak a társaság célkitűzéseivel;
j. a lehetőségeknek megfelelően részt vesz az Orvosi Kamara munkájában.
k. honlapján hirdetéseket helyezhet el,
l. a rendelkezésre álló anyagi eszközöket az említett célok érdekében használja fel.

A TÁRSASÁG TAGJAI
5. §

1] A Társaság tagjai lehetnek:

a. rendes tagok,
b. tiszteletbeli tagok,

2] Rendes tag lehet a Társaság tudományágának művelője vagy gyakorlati alkalmazója, aki kötelezi magát a tagság alapszabályának megtartására, felvételét belépési nyilatkozatban kéri, és a társaság tagjai sorába felveszik. A belépési nyilatkozatot a vezetőséghez kell benyújtani. A vezetőség a tagfelvételi kérelmekről a beérkezést követő ülésénegyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye van, amit a közgyűléshez kell benyújtani.
3] Tiszteletbeli tag lehet az a magyar vagy külföldi állampolgár, aki a Társaság tudományágának valamelyikében kiemelkedő eredményeket ért el.
4] A tiszteletbeli tagot a Társaság vezetőségének ajánlására a közgyűlés választja.

6. §

1] A Társaság tagjai jogaikat személyesen vagy meghatalmazott útján gyakorolják. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni.
2] A rendes tagokat egyenlő jogok illetik meg.

Jogosultak:
a./ a társaság tevékenységében részt venni
b./ a társaság szolgáltatásait igénybe venni
c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d./ a társaság irataiba betekintetni
e./ jogosult arra, hogy a társaság tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik.
A tiszteletbeli tag a társaság szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető
tisztségviselővé nem választható.

7. §

A Társaság rendes és tiszteletbeli tagjai egyaránt kötelesek az alapszabály rendelkezéseit, valamint a közgyűlés határozatait megtartani és a társaság célkitűzéseit előmozdítani.
Kötelesek a megállapított tagdíjat rendszeresen fizetni, és a nyilvántartott adataikban történő változásokat 30 napon belül a vezetőséghez bejelenteni.

8. §

1] A tagság megszűnik:

a. kilépés,
b. kizárás,
c. elhalálozás folytán

2] Kilépés: A tag kilépési szándékát az elnöknek vagy főtitkárnak írásban tartozik bejelenteni.
A tagsági jogviszony a kilépő nyilatkozatnak az elnökhöz/főtitkárhoz való megérkezése napján szűnik meg.

3] Kizárás: A kizárási eljárást bármely tag vagy tárasági szerv kezdeményezésére a vezetőség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot a vezetőség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot a vezetőség hozza egyszerű többségi szavazással.

A határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; melynek tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A vezetőség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 15 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a társaság közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően a vezetőségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell
hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti
és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

A kizárási eljárás megindításának indokai:
(a) A tagdíj fizetésének 1 évnél hosszabb ideig történő elmulasztása.
(b) A tagnak a Társaság működésével össze nem egyeztethető magatartása, illetve a Társaság működését akadályozó tevékenysége

A TÁRSASÁG VEZETŐ SZERVEI
9. §

A Társaság döntéshozó szervei:

– a közgyűlés
– a vezetőség

KÖZGYŰLÉS
10. §

1] A Társaság legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés: a tagok összességéből alakul.
2] A közgyűlés hatásköre:
a. megalkotja, illetve módosítja a társaság alapszabályát;
b. megvitatja a társaság elmúlt időszakban végzett munkájáról szóló
beszámolókat, és meghatározza a következő időszak legfontosabb
feladatait;
c. megtárgyalja és határoz a társaság évi költségvetéséről és
zárszámadásáról;
d. megválasztja a vezetőség, tagjait, póttagjait,
e. dönt mindazokban az ügyekben, melyeket a jogszabály vagy jelen
alapszabály hatáskörébe utal;
f. Másodfokon határozatot hoz a rendes tagok tagfelvétele és a tagkizárás
ügyében.
g. a vezetőség ajánlására tiszteletbeli tagot választ.
3] A Társaság választott szervei a közgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel és
felelősséggel tartoznak.

11. §

1] A közgyűléslehet rendes vagy rendkívüli; a rendes közgyűlést évenként, kell tartani.
2] A rendkívüli közgyűlés összehívását a vezetőség kezdeményezi. Ez történhet a
vezetőség tagjainak egyszerű többséggel meghozott határozata alapján, vagy akkor,
ha a Társaság rendes tagjainak egyharmada ezt írásban kéri. A rendkívüli közgyűlést
ez utóbbi esetben 30 napon belül kell összehívni.

12. §

A közgyűlést a vezetőség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött
meghívóval, elsődlegesen a Társaság székhelyére hívja össze írásban, igazolható
módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. a tagnak az
elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés
visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani,
ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és
egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A közgyűlési meghívó tartalmazza a Társaság nevét, székhelyét, a közgyűlés
helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban
legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok
álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés
határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és
az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok
tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. Ha a
határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés nem az eredeti közgyűlés
időpontjával egyező napon kerül megtartásra, úgy a tagok részére új meghívót kell
küldeni, melyben ismét tájékoztatni kell őket a távolmaradásuk következményeiről.
A közgyűlési meghívót a Társaság székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell
hozni.
A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét
képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden
határozathozatalnál vizsgálni kell.
A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a
határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és
szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását
megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető
elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő
személyét, valamint szükség esetén a három fős szavazatszámláló bizottságot.
A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell
tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt
lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét. A jelenléti ívet a
közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A közgyűlésen a tag jogosult meghatalmazott képviselője útján is részt venni.
Amennyiben valaki meghatalmazás útján több tagot is képvisel, úgy minden egyes
meghatalmazónak külön kell számára meghatalmazást adnia. A
meghatalmazás(oka)t ilyen esetben csatolni kell a jelenléti ívhez és a
jegyzőkönyvben rögzíteni kell a meghatalmazott által képviselt szavazatszámot.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) a Társaság nevét és székhelyét;
b) a közgyűlés helyét és idejét;
c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv
hitelesítőinek a nevét;
d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a
szavazástóltartózkodók számát.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és
két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett
szavazatok többségével hozzák meg.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy
terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pertkell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a társaságnak nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló
kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése
hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A Társaság
alapszabályának módosításához, a társaság egyesüléséhez és szétválásához a
közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A társaság
céljának módosításához és a társaság megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a
szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata
szükséges.
A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az
érintett tag(g/okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban,
igazolható módon is közli a határozatnak a társaság honlapján történő
közzétételével egyidejűleg.

A VEZETŐSÉG
13. §

1] A Társaság vezetőségét (továbbiakban vezetőség) a közgyűlés titkos szavazással
választja kettő évre. Az elnök és a választott elnök automatikusan tagja a következő
vezetőségnek. Az új vezetőségbe 58 fő kerül beválasztásra. A Jelölőbizottságot az
Elnökség kéri fel, akik elkészítik a jelölőlistát az MGT állandó irodájának
segítségével.
2] A vezetőség 60 rendes tagból áll. Amennyiben valamelyik szekció elnöke nem
kerülne be a vezetőségbe, őt a vezetőségnek jogában áll kooptálnia tanácskozási
joggal.
3] A vezetőség, kivéve az alapszabály-módosítást – két közgyűlés között – a közgyűlés
hatáskörét gyakorolja, továbbá
a. vezeti a tagság munkáját;
b. a közgyűlés határozatai alapján elkészíti a társaság munkatervét, ellenőrzi
annak végrehajtását;
c. elkészíti a társaság évi költségvetését és zárszámadását;
d. előkészíti a közgyűlést és az éves nemzeti nagygyűlést;
e. gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról;
f. végrehajtja a Társaság ügyrendjében foglalt feladatokat;
g. titkos szavazás útján megválasztja a társaság elnökét, főtitkárát és
gazdasági titkárát, illetve dönt a visszahívásukról
h. dönthet kitüntetésekre, pályázatokra, külföldi kiküldetésekre, külföldi
vendégek meghívására vonatkozóan;
i. pályázatokat írhat ki a tagság részére,
j. szekciók, munkacsoportok és bizottságok létrehozásáról határozhat,
felügyeli ezek működését
k. elfogadjaa Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatát, és módosításait
4] Egy választási periódus két évet jelent.
5] A vezetőség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. A
vezetőségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött
meghívóval hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon
történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként,
továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a
kézbesítés visszaigazolásra kerüljön.
A vezetőségi ülésre szóló meghívó tartalmazza a társaság nevét, székhelyét, a
vezetőségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat
a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a vezetőségi
tagok álláspontjukat kialakíthassák.
A vezetőség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
A vezetőség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott
vezetőségi tagok több mint a fele jelen van.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy
terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a társaságnak nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló
kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A vezetőség határozatait a vezetőségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett
tag(g/okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható
módon is közli a határozatoknak a társaság honlapján történő közzétételével
egyidejűleg.

ELNÖKSÉG
14. §

1] A Társaság elnökségét 5 fő alkotja: a választott elnök, a hivatalban levő elnök, a
leköszönő elnök, a főtitkár és a gazdasági titkár.
2] Az elnökség két vezetőségi ülés között vezeti a társaságot.
3] Az elnökség végzett munkájáról a vezetőségnek beszámol.
4] Az elnökség ülésére tanácskozási joggal az Egészségügyi Szakmai Kollégium
Gasztroenterológiai Tagozatának elnöke, valamint bármelyik tag meghívható.
Az elnökség a társaság ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben,
amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlésvagy a vezetőség
kizárólagos hatáskörébe.
Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az
elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött
meghívóval, elsődlegesen a társaság székhelyére hívja össze írásban, igazolható
8
módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy
tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére
történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön.
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza a társaság nevét, székhelyét, az
elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat
a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi
tagok álláspontjukat kialakíthassák.
Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az
elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi
tagok több mint a fele jelen van.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy
terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a társaságnak nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló
kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett
tag(g/okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható
módon is közli a határozatoknak a társaság honlapján történő közzétételével
egyidejűleg.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú természetes személy lehet, akinek
cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen
szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos
következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk.
61.§ (2) bek. i) pont).
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.
Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt
az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személyvezető tisztségviselője
nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet
vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához
szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok
bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról a társasághoz címzett, a társaság másik
vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi
személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő
kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől
számított hatvanadik napon válik hatályossá.

A TÁRSASÁG ELNÖKE
15. §

1]A Társaság elnökét a vezetőség, titkos szavazással választja meg tagjai közül 2+2+2
évre. A megválasztott személy a 6 éves elnöki ciklus első 2 évét Választott Elnökként
(PresidentElect), második 2 évét hivatalban levő elnökként, míg harmadik 2 évét
leköszönő elnökként (PresidentPast) tölti. A 6 éves mandátum lejártával újabb elnöki
ciklusra ugyanazon személy két év múlva választható meg.
2] A hivatalban levő elnök (President) hatásköre:
a. képviseli a társaságot, képviseleti joga önálló és általános
b. vezeti a közgyűlést és a vezetőség üléseit.
c. Két elnökségi ülés között a főtitkárral irányítja a társaság működését.
3] Az elnököt akadályoztatása esetén a főtitkár helyettesíti.

A FŐTITKÁR
16. §

A főtitkár a társaság operatív munkáját vezeti, gondoskodik a közgyűlés és a vezetőség
határozatainak végrehajtásáról.
Két elnökségi ülés között a hivatalban levő elnökkel irányítja a társaság működését.
A főtitkári pozícióra egymást követően legfeljebb két alkalommal választható meg egy
adott személy.

A GAZDASÁGI TITKÁR
17. §

A gazdasági titkár (treasurer) figyelemmel kíséri a Társaság gazdálkodási tevékenységét,
segíti a vezetőség, az elnökség és a hivatásos könyvelő munkáját. A közgyűlésre elkészíti
az éves pénzügyi beszámolót.
A gazdasági titkári pozícióra egymást követően legfeljebb két alkalommal választható
meg egy adott személy.

A TÁRSASÁG JÖVEDELME
18 §

A társaság tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A 2022-es évben
fizetendő tagdíj összege
• Általános tagdíj: 5 000,- Ft/fő/év
• Fiatal tag (35 év alatt): 3 000,- Ft/fő/év
• Nyugdíjas tag: 500,- Ft/fő/év
• Diák tag: 500,- Ft/fő/év
• Endoszkópos asszisztens tag: 750,- Ft/fő/év.
A tagdíjat legkésőbb minden év március 31. napjáig kell egy összegben, a társaság
házipénztárába vagy a társaság bankszámlájára történő átutalás útjánmegfizetni.

A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE
19. §

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a Társaság jogutód
nélkül megszűnik, ha
a) a társaság megvalósította célját vagy a társaság céljának megvalósítása lehetetlenné
vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) a társaság tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

20. §

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.)
rendelkezései az irányadóak.

Az elnök ezen okiratot jóváhagyólag aláírta.

Kelt.: Budapest, 2022. június 11.

Alulírott elnök igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítása alapján hatályos tartalomnak.
Az alapszabály módosításával a Társaság áttér a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. rendelkezéséi szerinti működésre.

…………………………………..
Dr. Vincze Áron
elnök